Keresőoptimalizálás 2. rész

A keresés folyamata

  1. Elküldjük a kérdést, a kereső kifejezést a Google webszervernek
  2. A webszerver elküldi a lekérdezést az indexszervereknek. Az indexszervereken lévő tartalom a könyvek végén található indexekhez hasonló: megmutatja, hogy a lekérdezésnek megfelelő szavak, kifejezések mely oldalakon találhatók.
  3. A lekérdezés a dokumentumszerverekhez kerül. Ezek a dokumentumszerverek kérik le ténylegesen a tárolt dokumentumokat. A futó program minden keresési eredmény leírásához egy kivonatot hoz létre.
  4. A keresési eredmények a másodperc töredéke alatt megjelennek a felhasználó gépén.

 

Hogyan keresnek az emberek?

  1. Célirányos keresés
    • cég, márka, vagy magánszemély neve alapján
    • domain név alapján
      Amikor a böngész címsorába beírjuk a weboldal teljes címét: http://www.ujarculat.hu
      Amikor a Google keresőbe beírjuk a domain nevet: egyedilogo.hu
    • amikor a felhasználó csak az első találatot tekinti meg
  2. Tranzakciós keresés
    • Filmek, zenék, könyvek, képek (ezek formátumai: avi, jpg, pdf, mp3)
    • "Letöltés"
  3. Információ keresés
    • Kérdő szavak
    • Egyéb keresések

  Folytatás

Színek szerepe a logóban és arculatban 4. rész

A szín érzéki-erkölcsi hatása, Goethe színtana szerint

758. Mivel a szín az őseredeti természeti jelenségek sorában oly kiemelkedő helyen áll azáltal, hogy kifejezett változatossággal tölti be a számára kijelölt egyszerű kört, ne csodálkozzunk, ha azt tapasztaljuk, hogy egyenként specifikus, összességében részben harmonikus, részben karakterisztikus, gyakran nem harmonikus, de mindig határozott és jelentős, az erkölcsiséget közvetlenül érintő hatással van a szem szervére, melyhez leginkább kötődik, s ennek közvetítésével pedig – legáltalánosabb, elemi jelenségeiben – a kedélyre, tekintet nélkül az anyag formájára avagy mivoltára, melynek felületén érzékeljük. Ezért a szín, ha a művészet egyik elemének tekintjük, a legmagasabb rendű esztétikai célokra használható.

 

759. Az emberek általában nagyon örülnek a színnek. A szemnek szüksége van a színre, ahogyan a fényre is szüksége van. Gondoljunk vissza az örömre, amit akkor érzünk, midőn egy borús napon a táj egyik része fölött kisüt a nap, és láthatóvá teszi a színeket. E kimondhatatlan jóérzésből eredhet, hogy gyógyhatást tulajdonítanak a színes drágaköveknek.

 

Folytatás

Színek szerepe a logóban és arculatban 3. rész

Fekete és fehér képek viszonya a szemhez, Goethe színtana szerint

15. Ahogyan a recehártya általában viselkedik világossággal és sötétséggel szemben, úgy viselkedik az egyes sötét és világos tárgyakkal szemben is. Ha fény és sötétség egészen eltérő kedélyállapotba hozza, a fekete és fehér képek, melyek egyidejűleg tűnnek szemünkbe, egyidejűleg ugyanazokat az állapotokat idézik elő, mint a fény és a sötétség egymást követve.

 

16. Egy sötét tárgy kisebbnek látszik, mint egy azonos nagyságú világos tárgy.
Egy bizonyos távolságból
nézzünk egyszerre egy fekete alapon lévő fehér s egy fehér alapon lévő fekete köralakzatot, melyeket ugyanazzal a körzőnyílással rajzoltunk, s ez utóbbit mintegy ötödrésznyivel kisebbnek fogjuk vélni az előbbinél.

 

 

  Folytatás

Színek szerepe a logóban és arculatban 2. rész

Színek, színrendszerek

Színkör 

 

A színek kapcsolatrendszerét leginkább a színkörrel szemléltetik. A színek kapcsolatából alapkategóriák, fogalmak születtek. Ilyen alapfogalom az elsődleges, vagy tiszta színek. Ezek a vörös, kék, sárga. Minden további szín belőlük állítható elő. A másodlagos színek két elsődlegesből jönnek létre. A harmadlagos színek pedig egy elsődleges és egy másodlagos szín keverékéből születnek.

 

Folytatás

Színek szerepe a logóban és arculatban 1. rész

 

Figyelemre méltó gondolatok Goethe színtanából

"Ha szemünk nem olyan, mint a nap,
Látni a fényt hogy telne tőle?
Ha erőt nem az Isten maga ad,
Az isteni el hogy bűvölne?"

Szem

"A szem és a fénye közvetlen rokonságát senki sem fogja tagadni, ámde az már nagyobb nehézséget jelent, hogy a kettőt egyidejűleg egynek és ugyanannak gondoljuk el. Talán érthetőbb lesz, ha azt állítjuk, hogy a szemben egy nyugalmi állapotban lévő fény lakik, mely a legcsekélyebb külső vagy belső indíttatásra felgerjed."

 

Folytatás

Keresőoptimalizálás 1. rész

Miért van szükség keresőoptimalizálásra?

Ha létrehozunk egy bármilyen tartalmú weboldalt, és az emberek nem találnak rá, a célcsoportja nem jut el az oldalra, akkor mit ér, hogyan tudja úgy betölteni a célját?
Természetesen az offline médiában (újság, TV, rádió, plakát, szórólap használatával) a megszokott módon lehet hirdetni a weboldalt, de ezeknek általában csak töredéke jut el az oldal igazi célközönségéhez, ha pedig el is jut, csak nagyon kevés esetben írják be a böngészőbe a látott, hallott, vagy olvasott URL címet.

Aki viszont valamilyen keresőt használ, az már eleve internetre csatlakozott, és konkrét dolgot keres.
Mindezen túl a keresőoptimalizálás töredékébe kerül egy hagyományos reklámkampánynak, és sokkal nagyobb eredményt lehet elérni a célközönség elérésében.

 

Az internetes megtalálhatóság alapjai

Felmérések szerint, az internetezők több mint fele keresésre, információgyűjtésre használja az internetet.

 

Hol keresnek a magyar felhasználók?

  • Google: 97,65%
  • Yahoo!:1,09%
  • msn: 0,94%
  • egyéb: 0,32%

  Folytatás

Webergonómiai alapok 4. rész

Webergonómiai alaptörvények

Amennyire az lehetséges minden weboldalnak magától értetődőnek, nyilvánvalónak és egyértelműen használhatónak kell lennie. A felhasználónak minden különösebb fejtörés nélkül meg kell értenie, mit üzen a weboldal, ott mi mire jó, mi mire való.

 

  1. Domain
  2. A weboldal nem prospektus
  3. Design
  4. Navigáció
  5. Linkek
  6. Kapcsolat, elérhetőség
  7. A nyitóoldal a fő oldal
  8. De! Az aloldal is lehet nyitóoldal!
  9. Gyorsaság
  10. Képernyő
  11. Formázás
  12. Tipográfia a weben
  13. Űrlapok
  14. Akadálymentesítés

  Folytatás

Webergonómiai alapok 3. rész

Webergonómiai tesztek

Akkor érhetünk el jó eredményeket a webergonómiában, ha tesztelünk, kutatjuk a felhasználók és látogatóink szokásait.

 

Hogyan teszteljünk? Vannak egészen egyszerű módszerek.

 

Ültess le a gép elé olyan embereket,
akik életükben először találkoznak a weboldaladdal és figyeld őket
  1. Amikor megnyitja az oldalad, hova néz először?
  2. Melyik menüpontra, esetleg linkre kattint legelőször?
  3. Ha nézelődik a weboldalon, könnyen vissza tud térni a nyitóoldalra? Átlátja, érti és tudja használni a navigációt?
  4. Mit olvas el az oldalon? Csak címeket? Melyik címeket?
  5. Legördít az oldal aljára? Milyen információkat néz meg?
  6. Olyan kérdéseket tegyél fel nekik, amire a válasz ott van a weboldalon. Mennyi idő alatt találnak rá?
  7. Mindent írj fel, jegyzetelj, ha teheted rögzítsd az egészet kamerával, és elemezd a tesztelésben részt vett emberek reakcióit!

  Folytatás

Webergonómiai alapok 2. rész

Hogyan használjuk valójában a webet?

Nem olvassuk végig az oldalakat, csak átfutjuk őket. Miért nem olvasunk alaposabban?

  • Mert rendszerint sietünk, türelmetlenek vagyunk
  • Mert úgy gondoljuk, hogy nem kell mindent elolvasnunk
  • Mert azt gondoljuk, hogy csak átfutok rajta

 

 

"A web a figyelem iparága, ahol a fő fizetőeszköz a felhasználó ideje"

(Jakob Nielsen)

Blogértesítő

Bejegyzések az arculat és weboldalak világából: ötletek, tapasztalatok, esettanulmányok és újdonságok!
Kérd az email értesítőt itt!

Név *
E-mail cím *

Leiratkozás: bármikor, egy kattintással.
Antispam: nem adjuk ki az adataidat senkinek.

Weboldal készítése előtt…